Ohanami olyasmit jelent, hogy virágnézés, vagyis megnézni, hogyan nyílik a cseresznyefa virága. Hál' Istennek Magyaroszágon is vannak cseresznyefák szép számmal (halkan megjegyzem, hogy sajnos nem pont ugyanaz a fajta), ezért otton is elvégezhetjük ezt a gyakorlatot. Ehhez nem kell más, csak minimum egy cseresznyefa. (Ami lehet akár egy négysávos út közvetlen szomszédságában is.) Fontos, hogy eltávolítsunk a cseresznyefa alól és közeléből szögesdrótot, karót, villanypásztort stb., hogy kényelmesen leteríthessük pokrócunkat. Ám, ha nagyon japánosan akarjuk csinálni, akkor rikítókék műanyag takaró-szerűséget kell beszereznünk (tipp: IKEA-s zacskók összevarrása). Utána jöhet a piknikeskosár, vagy a helyi üzletláncban frissen vett nyalánkság, és ehetünk, ihatunk, szórakozhatunk kedvünkre. Közben néha-néha fátyolosan révedt szemmel felnézhetünk a cseresznyevirágokra, és elmerenghetünk múlandó kis életünkön.

Anita kedvéért egy kis takoyaki :) (palacsintatészta-szerűségben polipdarabok)

Próbáltam rájönni, hogy miért olyan fontos a japánok számára a cseresznyevirág. Ki is faggattam ismerőseimet, akik azt mondták, hogy talán azért különleges, mert csupán egyszer virágzik egy évben mindössze 3-4 napon keresztül. Egy csupasz fát kell elképzelni, ami egyszer csak virágba borul, majd pár nap múlva újra csupasz lesz. Vagyis egyszerre szimbolizálja az újjászületést és az emúlást. Talán mivel a legtöbb helyen fehér, ezért kötődhet hozzá a tisztaság és a megtisztulás fogalma is.  Van, aki azt mondja, hogy ez a szamurájok virága... nem tudom, az biztos, hogy nemzeti jelkép Japánban. Mármost ha a fa szemszögéből nézzük, akkor borzasztóan rendes tőle, hogy ekkora áldozatot hoz a japánokért: egész évben rút kiskacsának lenni, majd csupán 4 napra kecses hattyúvá változni türelmet igénylő meló.

Ha Japán és virág, akkor cseresznye, ha állat, akkor darumadár. Ha Magyarország, akkor ...?