Egy tanulságos japán mese a 6. századból.

Valamikor réges-régen Isten összehívta a birodalom összes állatát, és a következő utasítást adta ki: „Ma december harmincadika van, lassan közeleg az új esztendő, ezért elrendelem, hogy újév első napjára minden állat jöjjön a palotámba. A leggyorsabb 12 állat  lesz a kiválasztott; amelyik állat pedig legelsőként érkezik meg, az lesz egy éven keresztül az állatok királya.” 

Az egérkének ez nagyon megtetszett. Mondta is a tehénnek:

- Te tehén, ez tényleg igaz? Akár ilyen kis termettel is dirigálhatok egy éven keresztül olyanoknak, mint a tigris vagy a ló?

- Persze egérke!  Bárkiből lehet király, aki szorgalmas, és iparkodik.

Egyedül a macska felejtette el, hogy melyik napra kell odaérni a palotához, ezért megkérdezte az egérkét. Az egérke így felelt neki:

- Ó, csak újév második napjára kell odamenni. - A macska ezzel megnyugodott és továbbállt.

A tehén közben készülődött az útra, mert bizony messzire kellett menni, ő meg tudja magáról, hogy nem olyan fürgék a lábai. Ezért, hogy időben odaérjen jóval hamarabb el kellett indulnia. Megtudta ezt az egérke, és a megfelelő pillanatban ráugrott a tehén hátára, és azon utazott egészen az Isten palotájának kapujáig. Ebből a tehén persze semmit sem vett észre.

Éppen akkor kelt fel a nap, amikor a kapuhoz érkeztek. Amint kinyílt a kapu, az egérke, hopp, leugrott a tehén hátáról, és gyorsan beszaladt rajta. Így lett az első az egérke, második a tehén, majd ezután érkezett meg a tigris, a nyúl, a sárkány, a kígyó, a ló, a birka, a majom, a kakas, a kutya és végül a vaddisznó. A macska sajnos csak másodikán ért oda, ezért ő nem kerülhetett bele ebbe a társaságba. Talán ezért üldözi azóta is a macska az egeret.

Hmm, lehet, hogy az egérkét inkább patkánynak kellett volna fordítanom…

A szavazás tiszteletére: