Talán ezúttal a képek többet mesélhetnek..

Már másodszor vettem részt ezen a sencha-féle teaszertartáson, ezért kaptam mutiba egy yukatát, hogy mégse legyek akkora nagy kakukktojás a nyugati ruhámmal a szertartás során, mint amekkora már így is vagyok köztük.

Ez egy cseresznyevirág tea. Általában esküvőkre szoktak ilyet készíteni: míg a menyasszony készülődik, a vőlegényt és a szüleit ezzel a teával kínálják. Mi az elhervadt cseresznyevirágok emlékére ittuk:) Különleges módszerrel kell megszárítani a cseresznyevirágot, majd megfelelő mennyiségű sóval kell összekeverni, hogy végül ilyen zamatosan édeskésen keserű italt kapjunk.

A mester és tanítványai (balról jobbra, természetesen csak én fogom rosszul a csészét...:))

Japánnal kapcsolatos kultúrális rendezvényeken mindig van teaszertatás. (Ha jól tudom, most a füvészkertben is volt) Ennek is, mint minden művészetnek több fajta ága van. Ez a sencha-féle hajtás, melyet kevesebben ismernek (a maccha-féle típus az elterjedtebb: zöld porból keverik ki a teát). Annyiban különbözik a többitől, hogy ebben több eszközt használnak.

A jól megérdemelt teához wagashi (japán édesség) jár. Egy aprócska észrevétel: a mester igyekezett a cseresznyevirág teával harmonizáló kimonót magára ölteni.