Tegnap este, vagyis inkább hajnalban, aki az utcán láthatott, azt gondolhatta, hogy épp szököm otthonról, pedig a sok csomagommal a közeli éjjel-nappaliba igyekeztem. Japánban az éjjel-nappalik csodásan megkönnyítik az ember életét. Azon kívül, hogy mindenféle finomságot kínál viszonylag tűrhető áron, meglepik a betévedő túristát olyan holmikkal is, mint a nyakkendő vagy a fehér ing (2 méretben!). Ám, ha figyelmesebben körülnézünk, akkor fénymásológépre emlékeztető masinát is találhatunk. Ezen nemcsak fénymásolni lehet, a nap bármelyik szakában, hanem nyomtatni, sőt még digitális fényképet is előhívatni (30 yen/fényképért).  Általában ezekben a boltokban vannak azok bankautómaták is, amik meg szokták keseríteni a túristák életét azzal, hogy nem tudnak onnan pénzt felvenni külföldi bankkártyájukkal (tipp: kivéve a SevenEleven-t). Ó, és még a legcsodálatosabbat nem is meséltem: csekket is be lehet itt fizetni!! Ez szerintem zseniális!

Szóval ott tartottam, hogy zuhogó esőben hajnali háromkor, mint egy menekült veréb, betévedtem egy ilyen boltba, és amikor azt mondtam az eladónak, hogy szeretném a csomagjaimat egy tokiói címre elküldeni, akkor nem nézett rám vérben forgó szemekkel, hanem felvette a rendelést, és megkérdezte, hogy megfelel-e ha még aznap délután 2 és 4 között szállítják ki. Persze mondanom sem kell, hogy a megadott időben ott voltak a bőröndjeimmel. Piros pont nekik :)

Szerencsésen megérkeztem a maradék kis cuccommal Tokió azon részére, ahol még a madár is csak ünnepnapokon jár. Ez a hely olyan, mint nálunk a külvárosi kerületek, helyes kis családi házak, sok fa, életvidám emberek. Nagyon pozitív, csak kár, hogy messze van mindentől. A házaspár tüneményesen aranyos, nincs okom a panaszra. Miután már kezdenek körülöttem a dolgok kicsit lecsillapodni, igyekszem aktívabban beszámolni a mindennapjaimról, melyek egyre érdekesebben alakulnak:) De addig is köszönöm a türelmet !